Hauber Károly weboldala

Oravecz Imre (1943) a mai magyar irodalom egyik legnagyobbja. A magyar parasztság 100 esztendejét megidéző trilógiája (A rög gyermekei) újabb regényirodalmunk egyik orma. Költőként éppoly kiváló. Legutóbbi kötetében (A távozó fa, 2015) az öregedésről vall: egyszerűen, mélyen, szívbe markolóan. Darvasi László (1962) novellája egy öregasszony és egy öregedő agglegény groteszk kapcsolatát mutatja be. A tartalmatlanul múló idő, az élethazugság, a szeretet és a halál fonódik össze benne.

Íme az életuntság két arca. Arany versének beszélője a fizikai fájdalmak miatt érzi elviselhetetlennek az életet, és értékeli át az óvatosan, vigyázva megtett életutat. Kötter Tamás (1970) novellája a felső középosztály hedonista életének ürességét világítja meg belső nézőpontból, kíméletlen éleslátással.

Kálnoky László (1912-1985) a Nyugat „ezüstkorának” lírikusa. A Lángok árnyékában 1970-es kötetének címadó verse. Központi szimbóluma, a „lángok árnyékában élés” az emberi sorssal való kíméletlen szembenézést jelképezheti. Látomásos képek utalnak az értékválságra, az öregségre, a halálra… A létezés tragikumát csak a vers zeneisége és a forma játékossága oldja valamelyest.

Cholnoky Viktor (1868-1912) novellája két egymással összefüggő témát kapcsol össze: a művészsorsot és a kaotikusnak látott modern világot. A művészt Trivulzio testesíti meg, aki a szerző alakmásának is tekinthető. Mámortól sem független érzékenysége, fantáziagazdagsága Cholnoky szerint is hozzátartozik a művészhez

Jászberényi Sándor (1980) a mai magyar irodalom egyik legjobb novellistája; feszültségtől izzó tárgyias novellái Hemingway-t, Graham Greene-t idézik, témaválasztása is új: a háború pokla. A megölni egy arabot az Iszlám Állam kegyetlen világába visz, és a Ne ölj!  erkölcsi parancsát helyezi félelmetesen új megvilágításba. Paul Éluard (1895-1952) Szabadság című verse 1941 nyarán keletkezett, eredetileg szerelmes versnek készült, végül címzettje a német megszállás miatt a szabadság lett. A mű hatott Illyés híres alkotására: Egy mondat a zsarnokságról.

Az igazi utazás mindenekelőtt szellemi élmény – érzékeltetik ezek az alkotások is. Kosztolányi Dezső (1885-1936) rajza egy félreértés következményeit mutatja be lebilincselő iróniával. Egyszerre tart tükröt a rangkórság kábulatában élő társadalomnak, de kajánul az egyes embernek s mintegy önmagának is. Antal László (1950) verse a sűrítés remekműve: élményrögzítés és ars poetica, életfilozófia és vallomás mindössze nyolc sorban. A képek a harmónia lehetőségét mutatják fel a zűrzavarban, a művész alkotta világ megsejteti a Teremtőt… (Fent: Máté Sándor Tengerparton című festménye, a vers ihletője)

Goethe (1749-1832) dala a szerelmes ember lelkiállapotát mutatja be; ismétlésekkel, ellentétekkel érzékelteti: az igazi szerelem boldoggá teszi az embert és beragyogja a világot. Déry Tibor (1894-1977) novellája egy, a diktatúra börtönéből szabadult férfi sorsát állítja a középpontba, s a szerelem megtartó, reményt adó erejéről szól. Nagyszerű film is készült belőle 1971-ben Makk Károly rendezésében, Darvas Ivánnal, Törőcsik Marival a főszerepben.

Jókai Mór szép novelláját és Pilinszky versét majdnem száz év választja el egymástól. Műfajuk, stílusuk, kifejezésmódjuk is gyökeresen eltér. Ám mindkettő azt érzékelteti megrendítő erővel: hit és szeretet nélkül üres a világ és végtelenül magányos az ember

A „Struggle for life” (jelentése: küzdelem a létért) önmegszólító vers; a beszélő belső vitáját jeleníti meg, aki alulmaradt a létért folyó küzdelemben. A csattanó groteszk következtetése érzékelteti: értelmetlen az élet, ha önző módon mindig csak az érdekeinket hajszoljuk.

Kóbor Tamás (1867-1942) nagy hatású újságíró volt, a zsidók asszimilációjának egyik apostola. Szépíróként főleg a városi kisemberrel foglalkozott. Egyik legszebb novellája a Borbála kutyája, amely a „leghűségesebb állat” választásával érzékelteti az önzés hatalmát, a kisember kiszolgáltatottságát.

Csáth Géza (1887-1919) A kis Emma című műve irodalmunk egyik legmegrendítőbb novellája. Érezzük: a gyönyörű 7 éves  kislány tragédiája és a nevelés, valamint a társadalomban működő erőszak között szoros kapcsolat van. Lelki következményei pedig beláthatatlanok - sejteti a naplóíró fiú öngyilkossága 12 évvel később. Hermann Hessének (1877-1962), a németek Nobel-díjas írójának élete és műve az egyik leghitelesebb válasz a modern kor kihívásaira. Veleje: nekünk, magunknak kell megteremtenünk a sorsunkat, meglelni a harmóniát. Amennyire lehetséges. Lépcsők (Stufen) című verse arra int: éljünk nyitottan, találjuk meg minden életkorban azt a tevékenységet, amely irányt mutat a sorsunknak...

Örkény István (1912-1979) alkotása az 1960-as években született; egyperces novellái közé tartozik. Az abszurd és a groteszk eszközeivel döbbent rá  a diktatúra és a nemzeti széthúzás veszélyeire. Nádasdy (1947) 2011-ben keletkezett modern tanító ódája az eleve elrendelt hazaszeretet megrázó vallomása; egy vitához szólt hozzá vele. Groteszk csattanója mélyen és nyugtalanítóan bevésődik a lelkünkbe.