Hauber Károly weboldala

Rettenetes dolog a háború. Érintettjeinek többsége áldozat. Ilyen Radnóti versének beszélője, aki még reménytelen helyzetében is az élet értelme mellett tesz hitet. S persze vannak hősei is. Közéjük taroznak Eger védői, akiknek nagyságát Gárdonyi örökítette meg feledhetetlenül. Radnóti verse és az Egri csillagok egy szép részlete (az eskü) a teljes bejegyzésre kattintva olvasható. A regény szövege itt található: https://mek.oszk.hu/00600/00656/html/

Két gyökeresen eltérő utazás. Ady látomásos verse a modern ember otthontalanságát mutatja be feledhetetlenül; íme az értékválság három fő ismérve: a világ kuszasága, az élet céltalansága s az ember elidegenedése. Petőfi Úti levelei valóságos élményből születtek, s arról tanúskodnak: szerzőjük otthon érzi magát a világban – kivált szülőhelyén, az Alföldön. Humora, iróniája is életszeretetről árulkodik. Ady verse és egy szép Petőfi-levél a teljes bejegyzésre kattintva olvasható el. A többi itt található:

https://mek.oszk.hu/06100/06125/html/petofiu0002.html

Az angol romantika nagy lírikusa, Percy Bysshe Shelley (1792-1822) a szerelem törvényét mutatja meg a természetben. Egyetemes szabályszerűség ez – még ha gyakorta dadog is az emberi lét.  Pillangó című kisregényét (1924) legkedvesebb könyvének tartotta Móricz Zsigmond. A szerelem mindent elsöprő hatalma száll benne szembe a haszonelvű gondolkodással. Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika sorsa érzékelteti, hogy a paraszti világtól sem idegenek a shakespeare-i szenvedélyek… Shelley verse a Teljes bejegyzésre kattintva olvasható el, Móricz kisregénye itt található: https://mek.oszk.hu/04400/04417/04417.pdf

Rónay György (1913-1978) költeménye és Lázár Ervin (1936-2006) novellája lényegileg ugyanarról szól: Isten itt van közöttünk, s meg is tapasztalhatjuk, ha a szeretet irányítja tetteinket – hiszen ő maga a Szeretet. Ahogy János apostol írja első levelében: „Ha szeretjük egymást, bennünk marad az Isten, és a szeretete tökéletes lesz bennünk.”

A Vigasz József Attila legjobb buzdító versei közé tartozik. A szegények szolidaritására, összefogására szólít föl egy olyan világban, amelyben a gazdagoktól igazi támogatásra nem számíthatnak. „Magának rág mind, aki rág”… A köpönyeg a kisemberábrázolás úttörő darabja; egyszerre mutatja be az alul lévők jelentéktelenségét és sorsuk veszélyeztetettségét. Senki sem segít rajtuk a rangkórság irányította önző orosz társadalomban… József Attila költeménye a Teljes bejegyzésre kattintva olvasható el. Gogol elbeszélése itt található: https://mek.oszk.hu/00300/00397/00397.htm

Kányádi verse a lovait kereső kisfiú képével indul, akiből a mű közepén a lét értelmetlenségével számot vető felnőtt lesz. „Bármennyire is kilátástalannak látszik a helyzet, akár az egész élet is – illúziók nélkül is menni kell, tovább, tovább fától fáig” – írja a versről Görömbei András. Gion regényének alapgondolata: az embernek a realitásokkal szembenézve kell fölépítenie a maga sorsát. A menekülés illúzió. Térben is, képzeletben is, de a gátlástalan önzés is tévút. Ezt szimbolizálja a virágos katona. Kányádi Sándor verse a Teljes bejegyzésre kattintva olvasható el. Gion Nándor regénye itt található:

https://reader.dia.hu/document/Gion_Nandor-Latroknak_is_jatszott-33928

Ady magyarsága az egyik legnagyobb szellemi kincsünk: az igazi hazafiság felülmúlhatatlanul szép és fájdalmas megfogalmazása. Egyesül benne az eleve elrendelt, az aggódó és az ostorozó hazaszeretet. Rejtély, miért maradt ki az új Nemzeti Alaptantervből… Itt közrebocsátott verse: Intés az őrzőkhöz… Zrínyi Miklós politikai röpirata (1663) a barokk próza remeke, egyúttal a kor legjobb magyar politikusának és hadvezérének ma is tanulságos intelme kortársaihoz. Világos helyzetértékelés, majd a teendők kijelölése: csak a cselekvő hazaszeretet, egy önálló magyar hadsereg mentheti meg a hazát. Ady verse és a röpirat néhány szép részlete a Teljes bejegyzésre kattintva olvasható el, Zrínyi művének teljes szövege itt található:

https://mek.oszk.hu/06100/06115/html/gmzrinyi0002.html

Két remekmű a halálról: két himnusz az élethez. Babits Mihály (1883-1941) az elkerülhetetlen vég fájdalmát formálja verssé, s teszi elviselhetőbbé, hiszen „ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja”. Lev Tolsztoj (1828-1910) örökbecsű elbeszélése arra int mindnyájunkat: Ha már testünk magabiztosan halad a kikerülhetetlen enyészet felé, a lelkünket ne hagyjuk elveszni. Jellemünk építése, lelkünk fejlődése által legyőzhető a halál. A verset a Teljes bejegyzésre kattintva olvashatjuk el, Tolsztoj alkotását itt találjuk: http://mek.oszk.hu/00500/00509/00509.htm

„A működésben van a nyugalom” – írja József Attila. Az értelmes tevékenység ad keretet: hitet, reményt az életnek. Enélkül pótcselekvésbe menekülünk vagy az életuntság lesz úrrá rajtunk. Utóbbinak is számos változata van. Íme közülük kettő. Rimbaud (1854-1891) verse a modern ember növekvő életuntságát formálja meg egy hajó magánbeszédeként. Tar Sándor (1941-2005) írása egy utcára került szakmunkás megrázó monológja, aki hiába próbált újra elhelyezkedni…